Így tanulj szavakat, kifejezéseket!

 

szótanulás

Ezzel a bejegyzéssel olvasói levelekre szeretnék válaszolni (nagyon örülök a leveleknek, ezekből látom, mire van igény a blogon, mivel lehetek legjobban a segítségetekre). Többen írták a levelükben, hogy nehezen tanulják meg a szavakat, amiket megtanulnak, azokat el is felejtik, és a fő ellenséget, a névelőket is többen említik a levelükben.

Régen én is ugyanebben a cipőben jártam, megértelek Titeket. Mára azonban már nehezen tudok úgy tekinteni egy nyelvre, mint szavak nyelvtani szabályok szerint rendezett rendszerére. Nagyon nehezen vetkőzzük le az iskolában tanult hozzáállást, mely szerint minél több szót tanulsz meg, annál jobb vagy az adott nyelven. Sajnos ez a módszer ki is szakítja a szavakat természetes környezetükből, ami sokkal nehézkesebbé teszi a tanulási folyamatot.

A szavakat ráadásul sajnos nem elég egyszer megtanulni, folyamatosan ismételni kell őket, másképp nem kerülnek át a hosszútávú memóriába, néhány nap alatt kihullanak az emlékezetből. Arról hogy milyen gyakran és milyen módszerrel kell ismételni a szavakat és kifejezéseket, egy külön cikkben szeretnék szólni ejtek szót, melyben ismertetem az SRS-eket, amelyek olyan rendszerek, amik meghatározott időnkénti ismétlésekre alapozva biztosítják azt, hogy amit tanulunk “meg is ragadjon”.

Az is lényegi kérdés, hogy miket tanulunk. Én azok számára, akiknek nincs még egy magabiztos néhány ezer szavas szókincsük az adott nyelven, mindenképp mondatokat ajánlanék. A mondatokkal megragadnak a nyelvtani formulák is, így nem kell külön időt tölteni az igeragozás, melléknévragozás és más hasonló “barátságtalan” nyelvtani szerkezetek fáradságos megtanulásával. Úgy is fogalmazhatnék, hogy csak középfokhoz közeledve tartom jó ötletnek elkezdeni puszta szavak tanulását, ám ezt is csak feltételekkel. Az olyan szavakat, amik használata a magyar logikát nem tükrözi, vagy amelyek valamilyen állandósult szókapcsolatban használatosak, mindenképp szövegkörnyezetben ajánlom tanulni. Ez jelenthet kifejezést, mondatot, vagy egy néhány mondatos kerettörténetet is. Kollokációk, frazeologizmusok és hasonló “nehéz esetek” tanulásának szintén egy külön posztot szeretnék szentelni.

Ha épp nem tudod, honnan szerezz mondatokat a tanulandó szavakhoz, kifejezésekhez, ajánlom a Tatoebat. Beírod a tanulandó kifejezést mondjuk a tanult nyelveden, beállítod, hogy magyarra fordítson, és máris mondatok hadával találod szemben magad. Válassz ezek közül valami vicceset, szomorút, vagy olyat, amihez tudsz kötni egy sztorit az életedből. Hidd el, ez a módszer nagyban meg fogja könnyíteni az emlékezést. Próbálj olyan mondatot keresni, amihez hang is van, így a hallás utáni értésed és a kiejtésed is egy lépésben javíthatod!

Mit tegyen az, akinek nehezen ragadnak meg a szavak, kifejezések, mondatok? Először is próbálkozzon a korábbitól eltérő módszerekkel. Ha eddig olvasta, akkor most írja le, rajzolja, színezze, hallgassa, alkosson vele mondatokat. Mindenkinek másfajta tanulási módszer válik be, egyénenként kellene vizsgálni, ki melyik típusba tartozik. Ha a kifejezést akár – ahogy fentebb említettem – egy érzelemhez, akár egy mentális képhez, egy másik kifejezéshez tudod kötni, az szintén megkönnyíti a tanulási folyamatot. Amikor gimnáziumi éveim alatt elkezdtem németet tanulni, nekem is a legfőbb problémáim közé tartozott a névelők kérdésköre. Akkoriban színekkel próbáltam orvosolni a kérdést, rózsaszínnel jelöltem a nőnemű szavakat, kékkel a hímneműeket és sárgával a semlegest. Ha mindenképp szeretnél ezzel foglalkozni, akkor esetleg kipróbálhatod ezt a módszert, vagy a szóhoz társított mentális képedet is kiszínezheted valamilyen módon. Ám amit én javasolni tudok, az az, hogy ne foglalkozz a névelőkkel! Sok némettel vagyok kapcsolatban és képzeld, még ők is elrontják! Az érthetőséget csak nagyon ritka esetekben akadályozza, azonban leszívja a nyelvtanulásra fordított energiádat, felemészti az idődet és ez negatívan hat az egész tanulási folyamatra!

Ha szeretnétek, hogy még ma megváltozzon valami a szótanulási “tortúrátokban”, próbáljatok a saját hozzáállásotokon változtatni. Képzeljétek például azt el, hogy a nyelvben nem szavakból épülnek a váraitok, hanem végtelen számú, ám egymással szoros összefüggésben álló mondatból. Próbáljátok ki néhány napig, hogy ha ismeretlen szóba ütköztök, nem nyúltok szótárhoz, hanem Tatoebán, vagy esetleg google-ben kerestek a témába vágó mondatokat és a szótárfüztetekbe sem írtok több szót néhány napig, hanem csak mondatokat!

Ha érdekel a téma részletesebben, e cikk kvázi folytatásaként írtam egy gyakorlati útmutatót is a témában arról, hogy hogyan válassz mondatokat megtanulásra.

Ti milyen módszerrel tanultok? Várom visszajelzéseiteket, beváltak-e az itt leírtak!

2 hozzászólás

  1. Horváth Józsefné
    2015. október 21.
    Reply

    Mindig keresem a megfelelő nyelvtan használatát, de pontosan a szavak nemisége okoz nehézséget!

  2. Rácz Petra
    2015. október 21.
    Reply

    A levél íráshoz nagy szükségem van kifejezésekre meg azért persze az új szavak megismerése is jól jön 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ezt ki kell töltened!